Versek

örök mécses égett érted
egy olthatatlan égi tűz
mégis fogant oltó méreg
mely kígyóként tested körbe fűz

lassú tűzön forralnálak
hogy meg ne égj
fel ne forrj
testedből a lelked kell
mert ellenszer
minden korty

néma a táj
csak a jég olvadása halható
egyre távolibbnak tűnik már
az utolsó bántó szó

I feel the tiredness,
And the night is calling.
Laying in bed, so sleepless,
When i was falling.

Odakinn az eget kémlelem,
De nyugalmam, most nem lelem.
Mert láttám, csillag születik,
A hitem a szépben, megerősödik.

Nem látlak, de most is téged idézlek,
Ahogy olvasok a sorok között.
Egy álomkép, most belém költözött.

Fohászkodni kéne már,
Az ész, s a lélek csak erre vár.
Eszed józan, lelked tiszta,
Reméld, a bűn nem tér vissza.

utamat eső mossa
lábam alatt kavicsok csikorognak
és a vas szekér, ó a vas szekér
lassan előrébb ér

I can only be a fool,
And life can be so cruel.
Becouse I won't let you go,
Please don't say to me: No!

vagyok, egy mérhetetlen őrület
aki nélkül meglehet
hogy a világ szebb lehet