intsél búcsút
a kertben etetted az állatot
a székből nézed a gyalázatot
az idő szétszedi a testedet
bér helyett adnak új ígéretet
ruhára nem telik már évek óta
amid volt a vendég rég kiszórta
asszonyod táncol a tömeggel
te a sarokból nézed ahogy viszik el
a barátok számára csak nyűg lehetsz
mert mindent kritizálsz és szépítesz
nincs már olyan aki szeressen
évek óta szálka vagy a szemekben
intsél búcsút a világnak
nincs értelme már a szavaknak
menni kell ha egyszer így van jól
ne keljen szólni, lásd be magadtól
intsél búcsút a világnak
nálad csak jobbat találnak
menj, menj most messzire
oda hol nincs lélek a testedbe
16:10 2011. május 13.