Versek - E lét, mit senki sem ért..

E lét, mit senki sem ért,
ők csak mondják a magukét.
Tudod, hogy cselekedned kéne,
hallgatni az okos szóra,
hiszen ketyeg az óra.

Te, csakis Te tudhatod mi
az oka, vajon miért kerülsz
folyton padlóra.
Fel állsz ugyan, de mégsem
hallgatsz a jó szóra.

Megtennéd, mit oly sok hang
sóhajt szüntelen, de van, hogy
az ember tehetetlen.
Mind csak ugyanazt ismételgeti,
az ember egymást mégsem segíti.

Hibáztál elismered,
de mi van ha hiába próbálod,
ha mindenhol zárt ajtókra lelsz?
Megannyi hang ugyanazt kántálja,
"Állj fel, Kelj fel, ne hemperegj a sárban!"

E lét, mit senki sem ért,
ők csak mondják a magukét.
Tudod, hogy cselekedned kéne,
hallgatni az okos szóra,
hiszen ketyeg az óra.