nevezd aminek akarod
néma a táj
csak a jég olvadása halható
egyre távolibbnak tűnik már
az utolsó bántó szó
ajándékom s jutalmam
vagyonom és sarcom
tépett véres szárnyam alatt
az összegyűlt könny halom
hittem a hihetetlent
s béklyók között börtönömben ültem
mert bíztam így is megéri:
hűség és szerelem
most párnák közé rejtem szemem
ne lássa a világ
mily gyenge s mily szánalmas
kit az élet mérge rág
lesz ez még így se?
lesz Ő még délceg katona?
nem lesz Ő már egy angyalnak sem
pallósa, hű pajzsa