Versek - nem érti aki nézi

már csak kétségek közt él a béke
mivel rabszolga rég a tudás népe
(több száz éve)
dühös a szomszéd, űzne, ölne
gyermeket, múltat felégetne
(de nincs rá érve)
a fölényes, bosszú csürhe
nyomul, pusztít mint földnek férge
(megfertőzne)
alszik a testvér harc időbe
nem ébred fel a dörrenésre
(így lesz vége!)

lassan leég az utolsó szál gyertya
de csak e-vel szül dalt a poéta
mily undorító e strófa
nem érti aki nézi
mert a doboz egyszerűbb és trendi
főleg mikor a nyelvből kilóg
az a furcsa fémes, fényes valami
na biz attól lesz eredeti